HŐSZIVATTYÚ ENERGETIKAI FOGALMAK ÉS SZÁMÍTÁSOK

HŐSZIVATTYÚ ENERGETIOKAI FOGALMAK ÉS SZÁMÍTÁSOK

 

 

Bizottság 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az energetikai osztályba való sorolásról:

 

ηs     „szezonális helyiségfűtési hatásfok”- a hőszivattyú által a meghatározott fűtési idényben kiszolgált helyiségfűtési igény és az ezen igény teljesítéséhez szükséges éves energiafogyasztás százalékban kifejezett aránya: Qfüt/Qel

Pdesignh   „tervezési fűtési terhelés”: hőszivattyús helyiségfűtő berendezés vagy hőszivattyús kombinált fűtőberendezés tervezési referencia-hőmérsékleten mért, kW-ban kifejezett mért hőteljesítménye (Prated), ahol a tervezési referencia-hőmérséklettel egyenlő kültéri hőmérsékleten a tervezési fűtési terhelés megegyezik a fűtési részterheléssel;

 

A fűtőberendezések szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályai, kivéve az alacsony hőmérsékletű hőszivattyúkat és az alacsony hőmérsékletű használatra szolgáló hőszivattyús helyiségfűtő berendezéseket

Szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztály

ηs szezonális helyiségfűtési hatásfok (%-ban)

A+++

ηs ≥ 150

A++

125 ≤ ηs < 150

A+

98 ≤ ηs < 125

A

90 ≤ ηs < 98

 

Az alacsony hőmérsékletű hőszivattyúk és az alacsony hőmérsékletű használatra szolgáló hőszivattyús helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályai

Szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztály

ηs szezonális helyiségfűtési hatásfok (%-ban)

A+++

ηs ≥ 175

A++

150 ≤ ηs < 175

A+

123 ≤ ηs < 150

A

115 ≤ ηs < 123

 

 

 

 

alacsony hőmérsékletű hőszivattyú”: kifejezetten alacsony hőmérsékletű használatra készült, hőszivattyús helyiségfűtő berendezés, amely az átlagos éghajlati viszonyokra vonatkozó tervezési referenciafeltételek mellett, – 7 °C (– 8 °C) bemeneti száraz (nedves) hőmérsékleten nem tud 52 °C kimeneti hőmérsékletű fűtővizet szolgáltatni;

 

 

Bizottság közleménye a 2009/125/EK, az energetikai hatékonyság száőmítására:

 

A szezonális helyiségfűtési hatásfok kiszámítása a hőszivattyú esetében:

 

 

 

 

 „CC”„átváltási együttható”, : az 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) IV. mellékletében meghatározott, az átlagosan becsült 40 %-os uniós energiatermelési hatásfokot tükröző együttható, amelynek értéke CC = 2,5;

 

F(i) a %-ban kifejezett korrekciós tagokat jelöli. Az F(i) értékének kiszámítása komfortléghűtők, légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk esetében:a)Az F(1) korrekció a termékeknek a hőmérséklet-szabályozás módosított hozzájárulása miatti, a szezonális helyiségfűtési vagy -hűtési hatásfokra gyakorolt kedvezőtlen hatását fejezi ki, százalékban megadva.F(1) = 3 %b)Az F(2) korrekció a talajvízszivattyú(k) villamosenergia-fogyasztásának kedvezőtlen hatását kifejező, a szezonális helyiségfűtési vagy -hűtési hatásfok értékét csökkentő korrekciós tag, %-ban kifejezve.F(2) = 5 %

 

SCOP a szezonális fűtési jóságfok, százalékban kifejezve.

 

Az SCOP szezonális fűtési jóságfokot a QH éves fűtési referenciaigény és a QHE éves fűtési célú energiafogyasztás hányadosaként kell meghatározni.

 

 

 

QH”:„éves fűtési referenciaigény”, az SCOP számítása során figyelembe veendő, egy adott fűtési idényhez tartozó fűtési referenciaigény, amelyet úgy számítunk, hogy a tervezési fűtési terhelést (Pdesign,h) megszorozzuk az ekvivalens fűtési főfunkcióórák számával (HHE), kWh mértékegységben kifejezve;

 

 

Pdesignh)„tervezési fűtési terhelés” ( hőszivattyús helyiségfűtő berendezés vagy hőszivattyús kombinált fűtőberendezés tervezési referencia-hőmérsékleten mért, kW-ban kifejezett mért hőteljesítménye (Prated), ahol a tervezési referencia-hőmérséklettel egyenlő kültéri hőmérsékleten a tervezési fűtési terhelés megegyezik a fűtési részterheléssel;

HHE”„ekvivalens fűtési funkcióórák száma”,: azon órák feltételezett évenkénti száma, amelyek során a hőszivattyús légfűtő eszköznek az éves fűtési referenciaigény kielégítése érdekében biztosítania kell a tervezési fűtési terhelést, órában kifejezve;

 

QHE” „éves fűtési célú energiafogyasztás”, : az éves fűtési referenciaigény kielégítéséhez szükséges, egy adott fűtési idényhez tartozó energiafogyasztás, amelyet úgy számítunk, hogy az „éves fűtési referenciaigényt” elosztjuk a „szezonális főfunkciós fűtési jóságfokkal” (SCOPon), majd az így kapott értéket megnöveljük a készülék által a fűtési idényben a termosztát által leállított, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódban elfogyasztott villamosenergia-mennyiséggel, kWh mértékegységben kifejezve;

 

 

ahol:

POFF”villamosenergia-fogyasztás kikapcsolt üzemmódban”, : a készülék villamosenergia-fogyasztása kikapcsolt üzemmódban, kW mértékegységben kifejezve;

HOFF”„üzemóraszám kikapcsolt üzemmódban”, : azon órák évenkénti száma, amelyek során a készülék kikapcsolt üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

PTO”villamosenergia-fogyasztás termosztát által leállított üzemmódban”, : a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során termosztát által leállított üzemmódban van, kW mértékegységben kifejezve;

HTO” „üzemóraszám termosztát által leállított üzemmódban”, : azon órák évenkénti száma, amelyek során a készülék termosztát által leállított üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

PSB”„villamosenergia-fogyasztás készenléti üzemmódban”, : a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során készenléti üzemmódban van, kW mértékegységben kifejezve;

HSB” „üzemóraszám készenléti üzemmódban”, : azon órák évenkénti száma, amelyek során a készülék készenléti üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

PCK”„villamosenergia-fogyasztás forgattyúház-fűtési üzemmódban”, : a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során forgattyúház-fűtési üzemmódban van, kW mértékegységben kifejezve;

HCK” „üzemóraszám forgattyúház-fűtési üzemmódban”, : azon órák évenkénti száma, amelyek során a készülék forgattyúház-fűtési üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

 

SCOPon” „szezonális főfunkciós fűtési jóságfok”, : a fűtési idényben a főfunkció üzemmódban üzemelő hőszivattyú átlagos fűtési jóságfoka, amelyet a részterhelés, az elektromos rásegítő fűtőteljesítmény (amennyiben szükséges) és a kosárspecifikus fűtési jóságfokok (COPbin(Tj)) alapján, az egyes kosarak által leírt feltételekhez tartozó kosáróraszámmal súlyozva számítunk;

 

 

ahol:

 

Tj”kültéri hőmérséklet”, : a száraz kültéri léghőmérséklet Celsius-fokban kifejezve (a relatív páratartalom a megfelelő nedves hőmérséklettel adható meg);

Ph(Tj)”:„fűtési részterhelés”, a meghatározott kültéri hőmérséklethez tartozó fűtési terhelés, amelyet úgy számítunk, hogy a tervezési fűtési terhelést megszorozzuk a részterhelési tényezővel, kW mértékegységben kifejezve;

elbu(Tj)”„elektromos rásegítő fűtőteljesítmény”, : annak az egységnyi COP értékű – létező vagy feltételezett – kiegészítő fűtőberendezésnek a fűtőteljesítménye, amely a fűtési részterhelés (Ph(Tj)) teljesítése érdekében kiegészíti a névleges fűtőteljesítményt (Pdh(Tj)) abban az esetben, ha a Tj kültéri hőmérséklet mellett Pdh(Tj) kisebb, mint Ph(Tj), kW mértékegységben kifejezve;

hj”:„kosáróraszám”, azon órák egy évre vetített száma egy meghatározott idényben, amelyek során az adott kosárhoz tartozó kültéri hőmérséklet előfordul, a III. mellékletben található 26., 27. és 28. táblázat szerin

A COPbin(Tj) = kosárspecifikus fűtési jóságfok;, „COPbin(Tj)”: a hőszivattyú Tj kültéri hőmérséklettel meghatározott j jelű kosárhoz tartozó egyedi fűtési jóságfoka egy adott idényben, amelynek számítása a részterhelésből, a névleges teljesítményből és a névleges fűtési jóságfokból (COPd(Tj)) történik, míg más kosarak esetében a mennyiséget inter- vagy extrapoláció útján, szükség esetén az alkalmazandó degradációs tényezővel történő korrekció mellett számítjuk;

A COPbin(Tj) értékét a következőképpen kell meghatározni:

 

(1)Rögzített teljesítményű készülékek:

 

Abban az esetben, ha a legalacsonyabb névleges fűtőteljesítmény meghaladja a részleges fűtési terhelést (vagyis a teljesítményarány CRu < 1,0):

 

COPbin(Tj) =COPd*(1 − Cd*(1 − CRu))

 

ahol:

COPd(Tj) = névleges fűtési jóságfok; 

Cd = 0,25 (alapértelmezett érték) vagy egy ciklikus vizsgálat során megállapított érték

degradációs tényező” (fűtés esetében „Cdh”, hűtés esetében „Cdc”): a termék ciklikus üzeme miatt bekövetkező jóságfokcsökkenés mérőszáma; ha értékét nem méréssel állapítjuk meg, akkor a degradációs tényező alapértelmezett értéke a légkondicionáló berendezések és a hőszivattyúk esetében 0,25,

 

CRu=PH/Pd

 

teljesítményarány”: a fűtési részterhelés (Ph(Tj)) és a névleges fűtőteljesítmény (Pdh(Tj))

 

 

 

2)Fokozatosan vagy folyamatosan állítható teljesítményű készülékek:

 

Meg kell határozni a névleges fűtőteljesítményt és a COPd(Tj) értékét az egység teljesítményét lépésenként vagy apránként növelve, amíg a legjobban meg nem közelíti a szükséges fűtési terhelést. Ha sikerül a szükséges fűtési terhelést ± 10 %-os pontossággal megközelíteni (pl. 9,9 kW és 8,1 kW között, ha a szükséges fűtési terhelés 9 kW), akkor a COPbin(Tj) egyenlőnek tekinthető a COPd(Tj)-vel. Ha nem sikerül a szükséges fűtési terhelést ± 10 %-os pontossággal megközelíteni (pl. 9,9 kW és 8,1 kW között, ha a szükséges fűtési terhelés 9 kW), akkor a teljesítményt és a COPbin(Tj) értékét a definiált részterhelési hőmérsékleteken kell meghatározni, a szükséges fűtési terheléshez legközelebb álló, annál kisebb, illetve nagyobb teljesítmény esetében. A részterhelési teljesítmény és a szükséges fűtési terheléshez tartozó COPbin(Tj) értéke a fenti két lépésből származó eredmény lineáris interpolációjával határozható meg.Ha az egységen a legkisebb szabályozási fokozat is magasabb névleges fűtőteljesítményt tesz lehetővé, mint a szükséges fűtési terhelés, a COPbin(Tj) szükséges részterhelési tényező melletti értékét a rögzített teljesítményű készülékeknél ismertetett módon kell kiszámítani.

 

 

Európai fűtési idények hőszivattyúkhoz

binj

Tj [°C]

Hj [óra/év]

Melegebb

Átlagos

Hidegebb

1-től 8-ig

30-tól – 23-ig

0

0

0

9

22

0

0

1

10

21

0

0

6

11

20

0

0

13

12

19

0

0

17

13

18

0

0

19

14

17

0

0

26

15

16

0

0

39

16

15

0

0

41

17

14

0

0

35

18

13

0

0

52

19

12

0

0

37

20

11

0

0

41

21

10

0

1

43

22

9

0

25

54

23

8

0

23

90

24

7

0

24

125

25

6

0

27

169

26

5

0

68

195

27

4

0

91

278

28

3

0

89

306

29

2

0

165

454

30

1

0

173

385

31

0

0

240

490

32

1

0

280

533

33

2

3

320

380

34

3

22

357

228

35

4

63

356

261

36

5

63

303

279

37

6

175

330

229

38

7

162

326

269

39

8

259

348

233

40

9

360

335

230

41

10

428

315

243

42

11

430

215

191

43

12

503

169

146

44

13

444

151

150

45

14

384

105

97

46

15

294

74

61

Órák száma összesen:

3 590

4 910

6 446

 

 

 

 

 

 

Fogalmak:

 

50.   „tervezési referenciafeltételek”: a „tervezési referencia-hőmérséklet”, a maximális „bivalens hőmérséklet” és a maximális „megengedett üzemi hőmérséklet” együttese a III. mellékletben található 24. táblázat szerint;

51.   „tervezési referencia-hőmérséklet”: a hűtés (Tdesign,c), illetőleg a fűtés (Tdesign,h) vonatkozásában a III. mellékletben található 24. táblázatban megadott azon kültéri hőmérséklet, amely mellett a „részterhelési tényező” értéke 1, és amely a hűtési vagy fűtési idény függvényében változik, Celsius-fokban kifejezve;

52.   „bivalens hőmérséklet”, „Tbiv”: az a gyártó által megadott kültéri hőmérséklet (Tj), amely mellett a névleges fűtőteljesítmény egyenlő a fűtési részterheléssel, és amely alatt a fűtési részterhelés biztosításához a névleges fűtőteljesítményt elektromos rásegítő fűtőteljesítménnyel kell kiegészíteni, Celsius-fokban kifejezve;

53.   „megengedett üzemi hőmérséklet”, „Tol”: az a gyártó által a fűtésre vonatkozóan megadott kültéri hőmérséklet, amely alatt a hőszivattyú nem képes fűtőteljesítményt leadni, és a névleges fűtőteljesítmény nulla, Celsius-fokban kifejezve;

54.   „részterhelési tényező”, „pl(Tj)”: a „kültéri hőmérséklet” 16 °C-kal csökkentett értéke elosztva a „tervezési referencia-hőmérséklet” 16 °C-kal csökkentett értékével, a helyiséghűtésre vagy a helyiségfűtésre vonatkozóan;

55.   „idény”: a környezeti feltételek olyan együttese (megnevezés szerint fűtési idény, hűtési idény), amely az adott idényben minden egyes kosárra vonatkozóan meghatározza a kültéri hőmérsékletet és a kosáróraszámot;

56.   „fűtési részterhelés”, „Ph(Tj)”: a meghatározott kültéri hőmérséklethez tartozó fűtési terhelés, amelyet úgy számítunk, hogy a tervezési fűtési terhelést megszorozzuk a részterhelési tényezővel, kW mértékegységben kifejezve;

57.   „hűtési részterhelés”, „Pc(Tj)”: a meghatározott kültéri hőmérséklethez tartozó hűtési terhelés, amelyet úgy számítunk, hogy a tervezési hűtési terhelést megszorozzuk a részterhelési tényezővel, kW mértékegységben kifejezve;

58.   „szezonális hűtési jóságfok”, „SEER”: a légkondicionáló berendezés vagy a komfortléghűtő átfogó, a hűtési idényre nézve reprezentatív hűtési jóságfoka, amelyet úgy számítunk, hogy az „éves hűtési referenciaigényt” elosztjuk az „éves hűtési célú energiafogyasztással”;

59.   „szezonális fűtési jóságfok”, „SCOP”: az elektromos hőszivattyú átfogó, a fűtési idényre nézve reprezentatív fűtési jóságfoka, amelyet úgy számítunk, hogy az éves fűtési referenciaigényt elosztjuk az „éves fűtési célú energiafogyasztással”;

60.   „éves hűtési referenciaigény”, „QC”: az SEER számítása során figyelembe veendő hűtési referenciaigény, amelyet úgy számítunk, hogy a tervezési hűtési terhelést (Pdesign,c) megszorozzuk az ekvivalens hűtési főfunkcióórák számával (HCE), kWh mértékegységben kifejezve;

61.   „éves fűtési referenciaigény”, „QH”: az SCOP számítása során figyelembe veendő, egy adott fűtési idényhez tartozó fűtési referenciaigény, amelyet úgy számítunk, hogy a tervezési fűtési terhelést (Pdesign,h) megszorozzuk az ekvivalens fűtési főfunkcióórák számával (HHE), kWh mértékegységben kifejezve;

62.   „éves hűtési célú energiafogyasztás”, „QCE”: az „éves hűtési referenciaigény” kielégítéséhez szükséges energiafogyasztás, amelyet úgy számítunk, hogy az „éves hűtési referenciaigényt” elosztjuk a „szezonális főfunkciós hűtési jóságfokkal” (SEERon), majd az így kapott értéket megnöveljük a készülék által a hűtési idényben a termosztát által leállított, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódban elfogyasztott villamosenergia-mennyiséggel, kWh mértékegységben kifejezve;

63.   „éves fűtési célú energiafogyasztás”, „QHE”: az éves fűtési referenciaigény kielégítéséhez szükséges, egy adott fűtési idényhez tartozó energiafogyasztás, amelyet úgy számítunk, hogy az „éves fűtési referenciaigényt” elosztjuk a „szezonális főfunkciós fűtési jóságfokkal” (SCOPon), majd az így kapott értéket megnöveljük a készülék által a fűtési idényben a termosztát által leállított, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódban elfogyasztott villamosenergia-mennyiséggel, kWh mértékegységben kifejezve;

64.   „ekvivalens hűtési főfunkcióórák száma”, „HCE”: azon órák feltételezett évenkénti száma, amelyek során a készüléknek az „éves hűtési referenciaigény” kielégítése érdekében biztosítania kell a „tervezési hűtési terhelést” (Pdesign,c), órában kifejezve;

65.   „ekvivalens fűtési funkcióórák száma”, „HHE”: azon órák feltételezett évenkénti száma, amelyek során a hőszivattyús légfűtő eszköznek az éves fűtési referenciaigény kielégítése érdekében biztosítania kell a tervezési fűtési terhelést, órában kifejezve;

66.   „szezonális főfunkciós hűtési jóságfok”, „SEERon”: a hűtő főfunkció üzemmódban üzemelő készülék átlagos hűtési jóságfoka, amelyet a részterhelés és a kosárspecifikus hűtési jóságfokok (EERbin(Tj)) alapján, az egyes kosarak által leírt feltételekhez tartozó kosáróraszámmal súlyozva számítunk;

67.   „szezonális főfunkciós fűtési jóságfok”, „SCOPon”: a fűtési idényben a főfunkció üzemmódban üzemelő hőszivattyú átlagos fűtési jóságfoka, amelyet a részterhelés, az elektromos rásegítő fűtőteljesítmény (amennyiben szükséges) és a kosárspecifikus fűtési jóságfokok (COPbin(Tj)) alapján, az egyes kosarak által leírt feltételekhez tartozó kosáróraszámmal súlyozva számítunk;

68.   „kosárspecifikus fűtési jóságfok”, „COPbin(Tj)”: a hőszivattyú Tj kültéri hőmérséklettel meghatározott j jelű kosárhoz tartozó egyedi fűtési jóságfoka egy adott idényben, amelynek számítása a részterhelésből, a névleges teljesítményből és a névleges fűtési jóságfokból (COPd(Tj)) történik, míg más kosarak esetében a mennyiséget inter- vagy extrapoláció útján, szükség esetén az alkalmazandó degradációs tényezővel történő korrekció mellett számítjuk;

69.   „kosárspecifikus hűtési jóságfok”, „EERbin(Tj)”: a Tj kültéri hőmérséklettel meghatározott j jelű kosárhoz tartozó egyedi hűtési jóságfok egy adott idényben, amelynek számítása a részterhelésből, a névleges teljesítményből és a névleges hűtési jóságfokból (EERd(Tj)) történik, míg más kosarak esetében a mennyiséget inter- vagy extrapoláció útján, szükség esetén az alkalmazandó degradációs tényezővel történő korrekció mellett számítjuk;

70.   „névleges fűtőteljesítmény”, „Pdh(Tj)”: a hőszivattyú gőzkompressziós ciklusának a Tj kültéri hőmérséklethez és a beltéri hőmérséklethez (Tin) tartozó, a gyártó által megadott fűtőteljesítménye kW mértékegységben kifejezve;

71.   „névleges hűtőteljesítmény”, „Pdc(Tj)”: a légkondicionáló berendezés vagy a komfortléghűtő gőzkompressziós ciklusának a Tj kültéri hőmérséklethez és a beltéri hőmérséklethez (Tin) tartozó, a gyártó által megadott hűtőteljesítménye kW mértékegységben kifejezve;

72.   „tervezési fűtési terhelés”, „Pdesign,h”: a hőszivattyú fűtési terhelése a tervezési referencia-hőmérsékleten, azaz a tervezési fűtési terhelés (Pdesign,h) megegyezik a fűtési tervezési referencia-hőmérséklettel (Tdesign,h) egyenlő Tj kültéri hőmérséklethez tartozó fűtési részterheléssel, kW mértékegységben kifejezve;

73.   „tervezési hűtési terhelés”, „Pdesign,c”: a komfortléghűtő vagy a légkondicionáló berendezés hűtési terhelése a tervezési referenciafeltételek mellett, azaz a tervezési hűtési terhelés (Pdesign,c) megegyezik a tervezési hűtési referencia-hőmérséklettel (Tdesign,c) egyenlő Tj kültéri hőmérséklethez tartozó névleges hűtőteljesítménnyel, kW mértékegységben kifejezve;

74.   „névleges fűtési jóságfok”, „COPd(Tj)”: a Tj kültéri hőmérsékletértékekkel meghatározott, korlátozott számú (j jelű) kosárhoz tartozó fűtési jóságfok;

75.   „névleges hűtési jóságfok”, „EERd(Tj)”: a Tj kültéri hőmérsékletértékekkel meghatározott, korlátozott számú (j jelű) kosárhoz tartozó hűtési jóságfok;

76.   „elektromos rásegítő fűtőteljesítmény”, „elbu(Tj)”: annak az egységnyi COP értékű – létező vagy feltételezett – kiegészítő fűtőberendezésnek a fűtőteljesítménye, amely a fűtési részterhelés (Ph(Tj)) teljesítése érdekében kiegészíti a névleges fűtőteljesítményt (Pdh(Tj)) abban az esetben, ha a Tj kültéri hőmérséklet mellett Pdh(Tj) kisebb, mint Ph(Tj), kW mértékegységben kifejezve;

77.   „teljesítményarány”: a fűtési részterhelés (Ph(Tj)) és a névleges fűtőteljesítmény (Pdh(Tj)) vagy a hűtési részterhelés (Pc(Tj)) és a névleges hűtőteljesítmény (Pdc(Tj)) hányadosa;

A légfűtő eszközök és a hűtőeszközök szezonális helyiségfűtési és helyiséghűtési hatásfokának számítása során figyelembe veendő üzemmódokhoz kapcsolódóan

78.   „főfunkció üzemmód”: az az üzemmód, amelyben az épület hűtési vagy fűtési terhelés alatt áll, és a készülék hűtési vagy fűtési funkciója aktív. Ez az üzemmód magában foglalhatja a készüléknek a kívánt beltéri léghőmérséklet elérése vagy fenntartása érdekében történő ciklikus be- és kikapcsolását is;

79.   „készenléti üzemmód”: az az állapot, amelyben a légbefúvásos fűtőberendezés, a komfortléghűtő, a légkondicionáló berendezés vagy a hőszivattyú a villamos hálózathoz csatlakozik, rendeltetészszerű üzeme a villamos hálózatról felvett energiától függ, és kizárólag a következő, tetszőleges ideig fenntartható funkciókat látja el: reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a reaktiválási funkció bekapcsolt állapotának jelzése, és/vagy információ- vagy állapotkijelzés;

80.   „reaktiválási funkció”: olyan funkció, amely további funkciók (ideértve az elsődleges funkciót is) igénybevételét lehetővé tévő állapot távkapcsolás útján történő aktiválásával (ideértve a hálózaton keresztüli távvezérlést, a belső érzékelő, időzítő működésbe lépését is) lehetővé teszi más üzemmódok (köztük a főfunkció üzemmód) aktiválását;

81.   „információ- vagy állapotkijelzés”: tájékoztatást – ideértve az időkijelzést is – nyújtó vagy a berendezés állapotát a kijelzőn megjelenítő folyamatos funkció;

82.   „kikapcsolt üzemmód”: olyan állapot, amelyben a komfortléghűtő, a légkondicionáló berendezés vagy a hőszivattyú a villamos hálózatra van kapcsolva, de nem lát el semmilyen funkciót. Kikapcsolt üzemmódnak tekintendő továbbá az az állapot is, amelyben a készülék kizárólag a kikapcsolt üzemmódra utaló jelzést ad és/vagy a 2004/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) szerinti elektromágneses összeférhetőség biztosítását célzó funkciókat látja el;

83.   „termosztát által leállított üzemmód”: a hűtési vagy fűtési terhelés nélküli időszakokra jellemző azon állapot, amelyben a hűtési vagy fűtési funkció be van kapcsolva, de a készülék nem üzemel aktívan; a főfunkció üzemmódban történő ciklikus be- és kikapcsolás nem tekintendő termosztát által leállított üzemmódnak;

84.   „forgattyúház-fűtési üzemmód”: az az állapot, amelyben a készülék a hűtőközeg kompresszorhoz történő áramlásának megakadályozása céljából egy fűtőberendezést aktivál annak érdekében, hogy korlátozza a kompresszor indulásakor az olajban jelen lévő hűtőközeg koncentrációját;

85.   „villamosenergia-fogyasztás kikapcsolt üzemmódban”, „POFF”: a készülék villamosenergia-fogyasztása kikapcsolt üzemmódban, kW mértékegységben kifejezve;

86.   „villamosenergia-fogyasztás termosztát által leállított üzemmódban”, „PTO”: a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során termosztát által leállított üzemmódban van, kW mértékegységben kifejezve;

87.   „villamosenergia-fogyasztás készenléti üzemmódban”, „PSB”: a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során készenléti üzemmódban van, kW mértékegységben kifejezve;

88.   „villamosenergia-fogyasztás forgattyúház-fűtési üzemmódban”, „PCK”: a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során forgattyúház-fűtési üzemmódban van, kW mértékegységben kifejezve;

89.   „üzemóraszám kikapcsolt üzemmódban”, „HOFF”: azon órák évenkénti száma, amelyek során a készülék kikapcsolt üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

90.   „üzemóraszám termosztát által leállított üzemmódban”, „HTO”: azon órák évenkénti száma, amelyek során a készülék termosztát által leállított üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

91.   „üzemóraszám készenléti üzemmódban”, „HSB”: azon órák évenkénti száma, amelyek során a készülék készenléti üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

92.   „üzemóraszám forgattyúház-fűtési üzemmódban”, „HCK”: azon órák évenkénti száma, amelyek során a készülék forgattyúház-fűtési üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

 

 

 

 

 


 


Oktoklíma Kft.
  • 1039 Budapest Királyok útja 27.
  • Telefon: 00 36 1 433 2360
  • Telefon: 00 36 1 433 2361
  • Fax: 00 36 1 240 3617
  •  
  • Cégjegyzékszám: 01-09-686666
  • Adószám: 11987123-2-41
  • Számla szám: 11742087-20084871-00000000
Térkép, útvonal
Oktoklíma kft. címe