Tungsram vertikális farm

AERMEC berendezésekkel biztosítjuk a klímaviszonyokat a vertikális farmban: hűtés, párátlanítás, hőmérséklet

 

A jövő élelmiszer ellátásának egyik kulcsát jelentő, némileg tudományos-fantasztikus filmeket idéző technológián alapuló létesítmény nem működhetne épületgépészeti segítség, támogatás nélkül.

Huszonkilenc éve indult el a Magyar Innovációs Nagydíj-pályázat. A díjat eddig 282 vállalatnak, illetve tudásszervezetnek ítélték oda. Ebben a versenyben került a Tungsram az idei nyolc díjazott közé.

 A farm termőfelülete 150 négyzetméter, amelyen hidropóniás rendszerben mikrozöldségek és kisebb salátanövények (baby leaf) teremnek kizárólag LED-es, mesterséges megvilágítással, mestersége klímaviszonyokkal napszaktól vagy időjárástól függetlenül. Ugyan kereskedelmi méretű, ám célja a kutatás-fejlesztés, ezért is egyedülálló a létesítmény Közép-Európában. Ezt a területet két kisebb méretű klímakamra egészíti ki, ahol maga a kutatási tevékenység zajlik, és az itt elért eredményeket kamatoztatja a vállalat a kereskedelmi méretű farmon.

A beltéri gazdálkodáson belül a vertikális farmokon kizárólag mesterséges megvilágítást alkalmaznak (ellentétben az üvegházakkal), így egész évben, éjjel-nappal, kis helyen, klímától időjárástól, évszaktól függetlenül, gyakorlatilag bármilyen zárt környezetben is lehet növényt termeszteni.  A vízfelhasználás akár 95-98 százalékkal is kisebb, mint a szabadtéri termesztés esetében. A zárt technológia révén maximális a higiénia, így a kórokozók is távol maradnak. Kontrollált közeget hoznak létre, amely a termények hozamában, minőségében, a beltartalmi értékben, vízfelhasználásában a hagyományos mezőgazdasághoz képes ugrásszerű javulást eredményez. “Mivel nem függ az időjárástól és egyéb természeti adottságától, itt nem beszélünk jó vagy rossz évjáratról. Mindig tökéletes az évjárat”, mondja Sejpes Zoltán, a Tungsram Agritech üzletágának vezetője.

A vertikális farmok bárhol telepíthetőek a világban, zárt mikrokörnyezetük szinte független a tényleges környezettől, legyen az sivatagban, Európában, vagy a sarkvidéken.

A vertikális termesztésben a növény csak azt kapja meg, ami a legjobb neki. A mesterséges klíma egyenletesen a növények leginkább megfelelő mikroklímát biztosítja, jégverés, viharok, hőmérséklet ingadozások nélkül. A növényeknek a fény mellett a hőmérséklet és páratartalom a legfontosabbak, melyek nélkül nem tud fotoszintetizálni, növekedni, vagy élni.

 

 Először egy kisebb kamrában, kísérleti jelleggel alakítottunk ki megfelelő körülményeket a zárt növénytermesztésre, majd ennek sikeressége után a Tungsram megépítette a nagy farmot. Ennek a kamrának a gépészeti berendezések kiválasztását,  tervezését, kivitelezését, kompletten a cégünk végezte.

 

 

Itt jön az épületgépészek szerepe képbe. A növénytechnológusok megadták azokat a levegő paramétereket melyeket biztosítani kell a nap négy elkülönülő napszakában: reggel-délben-este-éjjel, ezek azok a napszakok, melyek meghatározóak a növények napi életciklusában, és eltérő körülményeket igényelnek. A napszaknak megfelelően változnak a LED -el biztosított fényviszonyok is.

A napszakok közti átmenet sebességét is szabályozni lehet. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az éjszakai sötétésgből az átmenet a világosodás mellett a hőmérséklet emelkedésével jár, és változik a páratartalom is. Jellemzően nappal, és délben van a legmelegebb, míg éjjel amikor a növények is pihennek, a leghidegebb.

Az, hogy pontosan milyen értékek, hőmérséklet és páratartalom szükséges, azt a termelt növény fajtája szerint lehet beállítani a vezérlő programon.


 

Az egyik legnagyobb kihívás a páratartalom biztosítása volt, hiszen egy zárt meleg térben iszonyú sokat párolognak a növények is, de a hidropóniás táptalaj úgyszintén. Mindezt energiatakarékosan, hatékonyan, és gyorsan változtatható módon kellett megoldani.

 

 

A légtechnikai rendszer tulajdonképpen, normál üzem közben, keringteti a tér levegőjét, leszárítja azt, majd visszamelegíti a szükséges, napszaknak megfelelő hőmérsékletre.

A hűtve szárítás szinte folyamatosan működik, ezért rengeteg kondenzációs hő keletkezik a folyadékhűtőn, de az energia felhasználás minimalizálása miatt ezt hasznosítjuk, és a hűtve pártalanítás után ezzel melegítjük vissza a befújt levegőt. A kültéri egységen csak a felesleges hőt dobjuk el, miután már a hőhasznosító tárolók is megteltek.

A párátlanításkor elvont kondenzátumot, vizet ismét össze lehet gyűjteni, és, mint tiszta desztillált vizet, vissza lehet keringtetni a hidropóniás öntözéshez, belekeverve a növénynek szükséges tápanyagokat. Ezzel minimalizálható a rendszerbe bevitt vízfelhasználás, ami olyan helyszíneken létfontosságú, ahol jellemző a vízhiány, pl. sivatagos régiókban.

A légkezelők az épület mellett, kültérben lettek telepítve, hogy ne foglalják a benti értékes területet.

A rendszer összes eleme, a szellőzés, a levegő páratartalom szabályzása, a hőmérséklet beállítása, és a kiszolgáló hűtőberendezés működése, az energiatároló rendszer mind összehangoltan működik, ezzel biztosítva a növényeknek az ideális körülményeket, az üzemeltető részére meg az alacsony energia költségeket. A gazdaságosságon kívül nem mellékes egy ilyen rendszer „környezetvédelmi lábnyoma„ sem, amely csökkentésére a bevitt energia és a vízfelhasználás minimalizálása ad lehetőséget.

Mi, épületgépészek, újabb és újabb kihívásokkal találkozunk, olyan jövőbe mutató iparágak és feladatok jelentkeznek, melyeknek nem volt előzményük, ezért fontos, hogy az ezzel járó újfajta igényeket megfelelő nyitottsággal kezeljük, ekkor születhetnek innovatív, előremutató megoldások.