(Nincs ideális hűtőközeg, csak elfogadható megoldás)

Megszoktuk, és értjük is, igaz, nem szeretjük, az elmúlt évek gyakori jogszabály változásait, újabb meg újabb kötelezettségek bevezetését a klímatechnikai iparban, a hűtőközegek változásait, és az ezzel járó újabb meg újabb feladatokat.

Az új jogszabályok (14/2015 Korm. rendelet, 517/2014FGáz, 41/2015NFM az oktatásról stb.) amelyek a hűtőközegek kezelésével kapcsolatos tevékenységeket szabályozzák, vagyis szigorítják, aktuálissá teszik, hogy egy kissé nézzük át a hűtőközegeket, amelyek a legelterjedtebbek a klímatechnikában. Így talán érthetőbb lesz a szabályok változása, amely végső soron a hűtőközeg felhasználást akarják csökkenteni, és a klíma meg hűtéstechnika ágazatokat olyan irányba terelni, hogy a hűtőközegek felhasználása a szükséges minimumra csökkenjen.

A nagy hűtőközeg tartalmú rendszerek (pl. VRV- k) jól helyettesíthetőek vizes, fan coilos rendszerekkel, és a rendszer nem tartalmaz helyszíni szerelésű nagy nyomású csőrendszerben nagy mennyiségű hűtőközeget, amely, ha elszökik a rendszerből, komoly környezetvédelmi károkat okozhat. A fan coilos rendszer ezzel szemben kis nyomáson, vizet tartalmaz, amely, ha kilyukad a rendszer valahol, legfeljebb eláztatja a falat, de időben észrevehető, könnyen javítható, nem mérgező, és nincsen környezetkárosító hatása sem.

Az új regisztrációs szabályok szinte ellehetetlenítik a barkácsáruházakban és hipermarketekben a split klímák eladásait, ezért várhatóan a szakma régi vágya is megvalósul, hogy kiszorulnak a „szakszerűtlen” eladások a piacról.

A klímatechnikai és hűtő ipar nagyban hozzájárul a hűtőközegek felhaszbnálásához. meg egyéb iparágak is, de azzal most nem kívánok foglalkozni.

A mára már betiltott R12 (CFC), és az azt követő R22 (HCFC) hűtőközegeket újabb meg újabbakkal váltotta le az ipar, elsősorban környezetvédelmi szempontok miatt.

Különböző nemzetközi egyezmények (London 1990, Koppenhága 1992, Bécs 1995, Montreál 1997, Peking 1999) korlátozták, majd betiltották a környezetre fokozottan káros hűtőközegek használatát, elsősorban a nagyon erős ózon károsító hatásuk miatt, majd a CE 2037/2000 szabályozta a CFC, és HCFC-k termelését, felhasználását az EU- ban.

Az ózon károsító hatást a ODP érték jelzi (Ozone Depletion Potential), mely értéke 0-1 közötti lehet. Hagyományosan a betiltott R12 (CFC) nek az ODP száma 1, az újabb hűtőközegeké meg ennél kevesebb kell legyen: az R22-é (HCFC) például 0,05. Az ózonréteg lebontásáért, mint kiderült a hűtőközegben lévő klórtartalom volt a felelős, tehát a klórt el kellett tüntetni a képletből..

Míg a múltban főleg a hűtőközegek ózon réteg károsítására figyeltek, addigra mára kiderült, hogy a probléma sokkal összetettebb. Az ózonkárosító hatást mára már az újabb hűtőközegekkel sikerült megszüntetni, viszont sürgetően megoldandó kérdés lett a hűtőközegek üvegház hatást fokozó problémája. A Föld felmelegedése olyan méreteket öltött, hogy azt már a legszkeptikusabbak sem tagadhatják, tehát sürgős intézkedéseket kell tenni, minden fronton, és ebbe beletartozik a klímatechnikában használatos hűtőközegek csökkentése.

Kiderült, minden hűtőközegnek van valamilyen üvegház hatást erősítő jellege, melyet az GWP (Global Warming Potential) értékkel fejezünk ki. A GWP megmutatja, a vizsgált anyaggal milyen mennyiségű CO2 – nak ekvivalens az üvegház erősítő hatása, 100 éves viszonylatban (kgCO2/kg).

Az új, teljesen klórmentes hűtőközegeknek nincs ózon károsító hatása, tehát ezt kipipálhatjuk, viszont jelentősen hozzájárulnak az üvegház hatás erősödéséhez, tehát ezt a problémát kell górcső alá venni, és megoldani, a hűtőközeg felhasználást és a légkörbe elszökő mennyiséget kell minimalizálni.

Az alábbi táblázatban összehasonlítjuk az ismertebb hűtőközegeket környezeti hatásuk szerint:

A táblázat szerint a szénhidrátok tűnnek az egyik ideális környezetbarát hűtőközegnek, de sajnos ezek annyira gyúlékonyak, hogy biztonsági okokból nem lehetséges a civil felhasználásuk.

Az ammónia egy természetes anyag, nincs ózonkárosító hatása, és üvegház fokozó hatása sem, de sajnos, ez viszont nagyon mérgező, felhasználása igen nagy körültekintést igényel. Ennek ellenére főleg közületi hűtésnél, egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, majd kiderül milyen eredménnyel.

A víznek a fizikai tulajdonságai nem megfelelőek, hogy a hűtéstechnikában alkalmazhassuk.

A kutatások új hűtőközegek kifejlesztését tették lehetővé, egyeseket a régebbi berendezésekben a környezetileg káros hűtőközegek helyettesítésére, másokat meg az új gyártású berendezésekhez, az is igaz, hogy egyik sem ideális még, kisebb nagyobb kompromisszumokkal lehet felhasználni őket.

GWP (Global Warming Potential)

Az elmúlt években a tudományos világ, és az országok vezetéseinek a figyelme az üvegház hatás irányába fordult. A globális felmelegedést a többségi vélemény szerint az üvegház hatást fokozó vegyi anyagok, és a CO2 kibocsátása okozza, és ezek közé tartoznak a a hűtő és klímatechnika iparban használt hűtőközegek is.

A szabályozásokhoz, és méréshez elengedhetetlen volt a globális felmelegedéshez a hozzájárulás mértékét mérő szám bevezetése, ez a GWP . Ez a szám csupán azt jelzi, ha a hűtőközeg a légkörbe jut, mennyi az a CO2 mennyiség amellyel azonos az üvegház effektus befolyásoló hatása.

A klímatechnikában ez a szám nem fejezi ki a teljes iparág üvegház fokozó hatását, mert nem veszi figyelembe a klímaberendezések üzemeltetéséhez szükséges elektromos áram, erőművi megtermelésekor keletkező CO2- ot (a legtöbb erőmű még mindig szénhidrogének elégetésével működik). Érdekes volna, ha egyszer valaki kiszámolná, mennyivel több CO2 jutott a légkörbe, annak köszönhetően, hogy ugyan maga a hűtőközeg környezetbarát lett, de a berendezés hatékonysága romlott, ezért az élettartama alatti többlet elektromos energia felhasználása miatt ez több CO2 emissziót jelent.

TEWI (Total Equivalent Warming Impact)

Azt, hogy klímaberendezések teljes élettartama alatt mennyire járulnak hozzá az üvegház hatás erősödéséhez, azt egy új mutató szám, a TEWI bevezetésével lehet méni.

A TEWI figyelembe veszi a légkörbe jutó hűtőközeg hatását, és a berendezés működtetéséhez szükséges elektromos áram megtermelésekor a légkörbe jutó CO2- ot is.

TEWI = (M*GWP)+ (a*E)*L

M éves hűtőközeg vesztessége a készüléknek (kg/év)

GWP a hűtőközeg GWP száma (kgCO2/kg)

a erőművi CO2 kibocsátás az áram termelésekor (kgCO2/kWh)

E a berendezés által fogyasztott éves elektromos energia (kWh/év)

L a berendezés élettartama (év)

Egyértelmű, hogy egy klímaberendezés által okozott üvegház hatás nagyobb mértékben nem a hűtőközegek miatt van, főleg, ha a szivárgást minimálisra csökkentjük, hanem a működtetéséhez szükséges elektromos energia megtermelése miatt. A környezet védelméért vívott harcban tehát a hatékonyság növelése is rendkívül fontos.

Nem tárgyaltuk itt a lakberendezések gyártásához felhasznált energia megtermelésekor kibocsátott CO2- ot, és technológiák egyéb károsító hatását, habár ezek is nyilvánvalóan hozzátartoznak egy klímaberendezéshez köthető CO2 emisszióhoz. Ezeket a gyártási folyamatokat az EU- ban elég pontosan szabályozzák, és a hatásokat próbálják minimalizálni, és megjegyzem, minden „legyártott” tárgyhoz (hajszárító, cipő stb) társítható egy ilyen jellegű emisszió, amely sajnos része az iparilag fejlett társadalmunknak.

Továbbá az erőművi struktúra és az áramtermelés környezetbarátabbá tételének témáját sem lehet ebben a cikkben taglalni, amúgy ez országonként nagyon változó.

Az új hűtőközegek fejlesztésekor nem csak a környezetre káros hatását kell figyelembe venni, hanem azoknak meg kell felelniük a hűtőköri folyamatokban való alkalmazásra is, és hatékony, biztonságos működést kell biztosítsanak a berendezéseknek, tehát egy olyan középutat kell találni, hogy mindkét követelménynek józan határokon belül megfeleljen.

Keverékek

A hűtéstechnikai céloknak a legmegfelelőbb hűtőközegek tagadhatatlanul a CFC és HCFC-k voltak, ezek egynemű anyagok, ideális körülmények és hőmérséklet/nyomás viszonyok közt változtatták a halmazállapotukat, de sajnos vállalhatatlanul környezetkárosítóak is.

Az új hűtőközegek gyakran különböző hűtőközegek keverékei, a fejlesztők így próbálják a legelőnyösebb tulajdonságokat kihozni belőlük, és megfelelni az elvárásokank..

A hűtőköri folyamatban való részvételi tulajdonságaik szerint lehetnek azotróp és zeotróp hűtőközegekről beszélni.

Az azotróp anyagok összetétele, telítettségi hőmérséklete nem változnak elpárolgási és kondenzációs folyamatok során.

A zeotróp anyagok viszont, a keverék összetételüknek köszönhetően, nem így viselkednek. A különböző komponensek különböző fizikai tulajdonságokkal bírnak, vagyis más és más az elpárolgási hőmérsékletük, még ha azok egymáshoz közeliek is. A teljes hűtőközeg halmazállapot változat egy bizonyos hőmérséklet intervallumban zajlik le, nem egy állandó hőmérsékleten. Ezt a hőmérséklet sávot „glide”- nak nevezzük, vagyis csúszásnak.

Állandó nyomáson a hűtőközeg komponensek egymást követően párolognak el, és kondenzálódnak.

Az alábbi ábrán a kétféle anyag hűtőköri viselkedését látjuk p-h diagramban.

Azotróp anyag hűtőköri ábrázolása Zeotróp anyag hűtőkori ábrázolása

Különböző hűtőközegek glide értékei:

A zeotróp hűtőközegek hűtőköri folyamata során előfordul olyan állapot, amikor egyes komponensek gáz halmazállapotban, mások meg folyadék állapotban vannak jelen.

Az mindegy is, milyen arányban van jelen a két különböző halmazállapotú komponens, mert az a probléma, hogy egyáltalán előfordulhat az ilyen állapot: a folyadékoknak teljesen másak a tulajdonságai, mint a gáz halmazállapotú anyagoknak.

A nem egyidejű halmazállapot változás nagyban csökkenti a hűtőköri körfolyamat hatékonyságát, veszélyezteti az üzembiztonságot, és a berendezés komponenseinek (elpárologtató, kondenzátor) tervezéskor ezt figyelembe kell venni. A keverékek kellemetlen tulajdonságai miatt az ideális hűtőközegek egykomponensűek.

Sajnos, a mai állás szerint nem sikerült hűtéstechnikai szempontból az R22- vel teljesen megegyező hűtőközeget fejleszteni, a mai hűtőközegek mind többé- kevésbé gyengébbek annál, igaz, környezetvédelmi szempontból kevésbé károsak. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy egy- egy anyag felhasználása során nem csak a szigorúan vett szakmai alkalmazhatósága a szempont, hanem a környezetvédelmi hatásait is figyelembe kell venni.

R407c

Az R407c hűtőközeg tulajdonságai nagyban hasonlítanak az R22- hez, és nem károsítja az ózonréteget. De sajnos nagyon zeotróp jellegű keverék, a glide hatása jelentős, és nehezen kezelhető.

A glide 5,4 °C. amely nehezen kezelhető, és sokkal alacsonyabb a hatékonysága mint az R22- é.

Azokban a alkalmazásokban, ahol a glide nem fontos, megfelelő választás lehet, de, abban az esetben, ahol az elpárolgási hőmérsékletre érzékeny a készülék, ott nem alkalmazható (több elpárologtatós készülékek).

Ennek ellenére, sok tulajdonsága nagyon hasonlít az R22 hűtőközeghez, és ez lehetővé teszi viszonylag kis átalakítások után ennek a helyettesítésére akár régebbi készülékekben is. De a helyettesítés sem tökéletes, a berendezés teljesítménye csökken, és instabillá válik a működése.

A legnagyobb gond viszont, a klímaberendezések élettartama során esetleges szivárgások során fellépő hűtőközeg szökés során a keverék komponensei nem egyforma arányban szöknek, megváltozik a keverékek aránya. Ez, mivel a helyszínen lehetetlen a kialakult arányokat felmérni, ahhoz vezet, hogy a legkisebb hűtőközeg vesztesség esetén is a teljes töltetet le kell cserélni. Ez kellemetlen feladat, mert a vákuumozás után tisztítani, és savtalanítani kell a csőhálózatot.

A lefejtett hűtőközeget vissza kell gyűjteni, és szakszerűen megsemmisíteni, de az EU- ban a gyakorlat azt mutatja, hogy ez sem működik zökkenőmentesen. A visszagyűjtés költséges, és időigényes, ezért a vállalkozások és tulajdonosok nem szívesen vállalják ezt fel, és utólag lehetetlen megállapítani, hogy a berendezés töltetet magától szökött el, vagy egy kis „segítséggel”.

Továbbá, a hőszivattyúk terjedésével is visszaszorul ez a hűtőközeg, mert a glide effektusnak köszönhetően nem lehet olyan jó hatékonyságot elérni vele, mint más hűtőközegekkel.

R134a

Másik alternatív hűtőközeg az R134a, amelyeket főleg a csavarkompresszoros és turbókompresszoros berendezésekhez fejlesztettek.

A jó választásnak tűnik az R134a: egy-komponensű, alacsony a GWP értéke, viszont a termodinamikai hatásfoka alacsonyabb az R22- hez viszonyítva. Egy ugyanolyan teljesítményű R22 berendezéshez képest az R134a- val töltött 30-40 %- al nagyobb kell legyen: nagyobb hőcserélők, nagyobb átmérőjű vezetékek, nagyobb töltet, nagyobb áteresztő képességű adagolók, szelepek stb...

Különösen érzékeny a víz jelenlétére, és a szennyeződésekre, ezért szereléskor, kezeléskor maximális gondosságot igényel. A -10 °C~ +10°C tartományban a tulajdonságai nagyban megegyeznek az R22- vel, alacsonyabb hőmérsékleten viszont nagyon romlik a hatékonyság. A kereskedelmi hűtőkben ideális választás, de mindezek ellenére a komfort klímaberendezésekben is nagyon elterjedt.

R410a

A dugattyús és scroll kompresszorokhoz az R410a tűnik a legmegfelelőbbnek, amely szintén keverék, de a glide hatás nagyon kicsi, és kezelhető, és hűtéstechnikai tulajdonságai is hasonlítanak az R22-höz.

Míg az R407c hűtőköri tulajdonságai közel azonosak az R22- ével, addig az R410a- val 6 %- al nagyobb hatékonyságot lehet elérni, igaz, ehhez 50 -70 %- al nagyobb nyomásra is szükség van, ezért teljesen új berendezésekben használható csupán, a régebbiek nem helyettesíthetőek vele.

Ez a hűtőközeg is keverék, de a glide hatás elhanyagolható, és könnyen kezelhető, csupán 0,5 °C.

Kellemetlen tulajdonsága, hogy gáz halmazállapotban nehezebb mint a levegő, ezért szivárgás esetén, zárt térben leülepedhet egyes zónákban, és mérgező koncentrációt érhet el. Ezért az emberre gyakorolt hatását is vizsgálni szükséges, illetve fel kell készülni az ezzel járó kellemetlenségekre.

Ezért az olyan belső helyszíneken, ahol ilyen hűtőközeget alkalmazunk, szerelünk, felhasználunk, raktározunk, gondoskodni kell a megfelelő szellőztetésről.

Az R410a normál felhasználás mellett, egyszerű intézkedéseket betartva, nem mérgezőbb, vagy veszélyesebb mint az egyéb hűtőközegek.

Viszont ügyelni kell, hogy a veszélyesnek tartott koncentrációt ne lépje túl az emberi tartózkodás helyén: ezt általában max. 8 óra időtartamra,1000 ppm- ben határozzák meg, heti 40 órás munkaidőszakot figyelembe véve.

Ennél nagyobb kitettség esetén idegrendszeri problémák, fejfájás, zavarodottság, és akár eszméletvesztés is előállhat. Ilyen esetekben tiszta levegőre kell a beteget haladéktalanul szállítani, és szükséges lehet az orvosi segítség is. Nagy koncentrációjú hűtőközeg belélegzése szívritmus zavarokat, rendszertelen pulzust, és szívleállást is okozhat.

Az érzékenység nyilván egyénenként változó, de, beltéri helyszíneken mindenképp figyelni kell a hűtőközeg feldúsulás lehetőségére: gyártó csarnokokban, hűtőközeg raktárakban, VRV- rendszereket használó épületekben szivárgás esetén stb., ilyenkor ki kell üríteni a helyiséget, és jól átszellőztetni.

Szemmel és bőrrel érintkezve a folyadék, összeragadást okozhat, ez viszont langyos vízzel könnyen lemosható, a hideg folyadék meg fagyást okozhat, és ez esetben mindenképp orvosi ellátás szükséges.

Az R410a A1 biztonsági osztályba sorolható, vagyis atmoszferikus nyomáson és hőmérsékleten nem gyúlékony, sőt, gyakorlatilag meggyújthatatlan. Laboratóriumban viszont kimutatták, hogy nyomás alatt kialakulhat olyan elegy a levegővel, hogy gyúlékony legyen.

Viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy nagy hőmérséklet alatt, pl. tűzesetkor, az R410a elbomlik, és mérgező és irritáló gázok keletkeznek.

Összességében megállapítható, hogy az R410a tűnik a legjobb hűtőközeg választásnak, az R22- vel való összehasonlítás során:

- nem csökken a berendezés hatékonysága sőt, növekszik az R22-vel töltött berendezéshez képest

- kevés hűtőközeg töltet szükséges

- nem kezelhetetlenül káros a környezetre ( a kevesebb felhasznált mennyiség abszolút értékben kevesebb GWP értéket jelent)

- nincs hatással az ózonrétegre

- egyszerű hűtőköri kialakítás szükséges, igaz , nagyobb nyomáson üzemel

- a kevesebb hűtőközeg kisebb áramlási és kompresszor zajt okoz, csendesebb a berendezés

Úgy tűnik, hogy az R410a jelenleg a legmegfelelőbb hűtőközeg, habár nem hinném, hogy a vegyészek itt megállnának, és hátradőlnének, hiszen a hatékonyságon, a GWP potenciálon van mit javítani még, tehát várjuk az újabb és újabb megoldásokat.

A klímatechnika területén tevékenykedők csak kapkodják a fejüket, hiszen az elmúlt pár évben annyi változás volt, annyiszor kellett a szerelőknek újabb meg újabb vizsgákat tenniük, hogy joggal várunk el egy nyugodtabb időszakot, de, úgy látszik, erre még várni kell, mert az elkövetkező években a hűtőközeggel való munkavégzést, kereskedelmet akkurátus adminisztrációval lehet csak végezni, amely remélhetőleg elősegíti a hűtőközeg felhasználás csökkenését, nyomon követését, de vitathatatlanul több munkát, költséget jelent a résztvevőknek.

Varga Csaba/Oktoklíma Kft.